Physical Address
304 North Cardinal St.
Dorchester Center, MA 02124
Az interneten és a közösségi médiában manapság nagyon sok helyen találkozhatunk a mikrozöldség kifejezéssel, amelyről a legtöbben azt gondolják, hogy csak egy divatos megnevezése a csírának.
Ennek a tévhitnek a kialakulását leginkább az idézte elő, hogy a megjelenésükben kifejezetten hasonlítanak egymásra. De ennek ellenére jó néhány különbség van közöttük, amelyeket a mai cikkünkben meg is fogunk mutatni.
A csíra és a mikrozöldség közötti különbségek
A csíra lényegében egy magból kibújó szárkezdemény, ami körülbelül 2-4 nap alatt éri el azt a méretet, amikor már érdemes elfogyasztani. A termesztéséhez nincsen szükség külön ültetőközegre, csupán egy csíráztató edényre, ami lehet akár egy fedett, rácsos tálca vagy egy lyukas fedelű befőttes üveg is, sok-sok vízre és magas páratartalomra van szükség hozzá.
Ezzel szemben a mikrozöldség – becenevén a “mikrozöld” – a valamilyen ültetőközegben, például kenderrost lapkában, elvetett zöldségek vagy fűszernövények magja által növesztett szárat és szikleveleket jelöl, amelyek a folyamatos tápoldatozásnak és a fénynek köszönhetően körülbelül 1-1,5 hét alatt fejlődnek ki.
A legtöbben általában az utóbbi termesztését választják, mivel a mikrozöldség tápértéke jóval nagyobb, mint a csíráé. Arról nem is beszélve, hogy ugyanannyi mag felhasználásával jóval nagyobb mennyiség termelhető, mint a csíra esetében.
Milyen magokat érdemes mikrozöldségként termeszteni?
Általában a legtöbb zöldség és fűszernövény alkalmas erre. A legnépszerűbb választásnak talán a bazsalikom, a cékla, a brokkoli, a káposzta, a koriander, a retek, a brokkoli, a zöldborsó, a mustár illetve a napforgó minősül, és mindegyikük más-más egészségügyi problémában tud segíteni.
A ropogós, füstös, enyhén mogyorós jellegű édeskés ízű napforgó például a csontoknak, az ízületeknek, de a keringési rendszernek is jót tesz. Az élénkzöld levelekkel és sárgás szárakkal rendelkező mustár pedig a a látást és a szív működését támogatja.
De a cékla és brokkoli mikrozöld fogyasztása is nagyon hasznos lehet. Az előbbi leginkább benne megtalálható béta karotinnak, káliumnak, kalciumnak és C-vitaminnak köszönhetően, míg az utóbbi az emésztést segítő tulajdonsága miatt, amelyre az enyhén kesernyés íze is utal.
Végül pedig jöjjön egy jól bevált mikrozöld turmix receptet is!
Ez a turmix az otthon megtalálható gyümölcsök és a mikrozöldek kombinációja, amely szuper reggeliként illetve délutáni nasiként funkcionálhat. Segít ugyanis, hogy energikusan és egészségesen indítsuk a napot, illetve megfelelően eltelít.
Rakjunk bele tehát epret, almát, barackot, szilvát, körtét, vagy bármit, ami közül áll a szívünkhöz! Majd az egészet öntsük fel növényi tejjel, és adjunk hozzá néhány semlegesebb ízű, frissen vágott mikrozöldet, például karalábét vagy brokkolit! De természetesen, hogy ha az édesebb ízvilágot kedveljük, akkor tehetünk bele akár borsó mikrozöldet is.
